Esély


Esténként fáradtan zuhanok ágyamba,
Zúgó fejjel, nehéz testtel kerülök álomba,
Gondolataim szüntelen szanaszét perdülnek,
Imámba gyakran tündérek vegyülnek.

Jól tettem, megtettem mindazt mit megkellett?
A kérdések táncában fájón eszmélek,
Elmúlt egy nap, s az este így sötétebb.
Az idő kútjában több, éltemben eggyel kevesebb lett.

Minden reggel reménnyel ébredek,
Ma talán jobbat, többet is tehetek.
Minden alkonyatkor arra gondolok,
Tán ád az Isten még egy esélyt, egy új napot.
 


 
 

Vissza a versekhez